A deditio két jelentése a római jogban

Szerzők

  • Bajánházy István PhD egyetemi docens Miskolci Egyetem ÁJK Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet Római Jogi Intézeti Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.32978/sjp.2020.027

Kulcsszavak:

római jog, deditio, fetiales, Pomponius, Modestinus, Titus Livius, M. Tullius Cicero

Absztrakt

Jelen munkámban a latin deditio szó két jelentését mutatom be. Az első jelentés a római állam nemzetközi ügyeiben volt használatos és a megadást jelentette, ami kérdésfelelet (szerződéses) forma volt. A másik jelentése a római polgár kiadása az ellenségnek. Ezeknek két csoportját találjuk a forrásokban: az első az egyszerű római polgár kiadása, aki az ellenség követét sértette meg, a második a volt hadvezér kiadása, aki felhatalmazás nélkül kötött békét. Mindkét eset a római szuverenitás megsértésén alapult. A második esetben a fő kérdés az volt, hogy az a kiadatásra került személy, akit az ellenség azonban nem vett át és ezért visszatért Rómába vajon visszakaphatja-e automatikusan jogait vagy sem. Erre két különböző álláspont alakult ki: az első és fő álláspont szerint már a döntéshozatallal elveszítette azt, mivel az egy büntetés volt. A másik szerint azonban: a személy csak az ellenség általi elfogadással veszítette el polgárjogát, e nélkül római polgár maradt. A Mancinus-ügyben mindkét álláspontot megfigyelhetjük, de az előbbi került ebben az ügyben is alkalmazásra.

Hivatkozások

BENEDEK Ferenc – PÓKECZ-KOVÁCS Attila: Római magánjog. Budapest–Pécs, Ludovika Egyetemi Kiadó, 2020.

FÖLDI András – HAMZA Gábor: A római jog története és institúciói. Oktatási Hivatal, Budapest, 2020.

Max KASER: „Ius publicum” und „ius privatum”. Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Romanistische Abteilung (ZSS) 103 (1986), 1–101.

Max KASER: Ius gentium. Böhlau Verlag, Köln–Weimar–Wien, 1993.

Detlef LIEBS: Bellum iustum in Theorie und Praxis. In: Ars Juris – Festschrift für Okko Behrends zum 70. Geburtstag, (Hrsg.: Martin Averanius – Rudolf Mayer-Pritzl – Cosima Müller), Wallstein Verlag, Göttingen, 2009, 305–318.

Joachim MARQUARDT: Römische Staatsverwaltung. Verlag von S. Hirzel, Leipzig, 1876.

Theodor MOMMSEN: Römisches Strafrecht. Akademische Druck- und Verlagsanstalt, Graz, 1955.

NÓTÁRI Tamás: Festuca autem utebatur quasi hastae loco. Acta Fac. Pol-Iur. Univ. 41 (2004), Budapest, 133–162.

NÓTÁRI Tamás: Római köz- és magánjog. Szeged, Lectum Kiadó, 2011.

PÓKECZ-KOVÁCS Attila: A királyság és a köztársaság közjogi intézményei Rómában. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2014.

Giovanni ROTONDI: Leges publicae populi romani. Georg Olms Verlag, Hildesheim–Zürich–New York, 1990.

Karl-Heinz ZIEGLER: Das Völkerrecht der römischen Republik, ANRW II., Walter de Gruyter, Berlin–New York, 1972, 68–114.

ZLINSZKY János: Állam és jog az ősi Rómában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996.

ZLINSZKY János: Ius publicum – Római közjog. Osiris–Századvég, Budapest, 1994.

##submission.downloads##

Megjelent

2022-01-19

Hogyan kell idézni

Bajánházy, I. (2022). A deditio két jelentése a római jogban. Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica Et Politica, 38(2.), 7–33. https://doi.org/10.32978/sjp.2020.027

Folyóirat szám

Rovat

ELMÉLETI ÉS TÖRTÉNETI TÁRGYÚ TANULMÁNYOK