Using Multivariate Statistical Methods for Analysing Financial Literacy, as a Possible Appearance of Social Innovation
DOI:
https://doi.org/10.18096/TMP.2020.01.02Keywords:
financial literacy, cluster, statistic, logistic regressionAbstract
Financial literacy is an interesting research area. In this paper my aim is to answer three important questions about financial literacy with help of statistical methods. Can it be predicted whether a country has an appropriate level of financial literacy? Can homogenous groups be identified among the observed countries? Does the income group influence the level of financial literacy? For the prediction of financial literacy I used membership logistic regression. The two independent variables were the Human Development Index and Government expenditure on education (GDP%). I was able to achieve a classification accuracy of 88.5%. To answer my second question I created clusters and used Ward’s method to create five homogeneous groups. I identified one group with an extremely low level of financial literacy. To answer my third question I used the Chi-square test for Independence. During the analysis I came to the conclusion that financial literacy and income group are not independent of each other.
References
ATKINSON, A. AND F. MESSY (2012), “Measuring Financial Literacy: Results of the OECD / International Network on Financial Education (INFE) Pilot Study”, OECD Working Papers on Finance, Insurance and Private Pensions, No. 15, OECD Publishing, Paris. http://dx.doi.org/10.1787/5k9csfs90fr4-en
BÁNFI, Z. (2013). Lehet-e túlzott mértékű a lakossági eladósodottság? (Can there be an excessive indebtedness of the population?) Pénzügyi Szemle Online. 24 April 2013. Retrieved: May 2019: https://www.penzugyiszemle.hu/vitaforum/lehet-e-tulzott-merteku-a-lakossagi-eladosodottsag
BÉRES, D. (2013). Pénzügyi kultúra - mi is ez valójában? (Financial literacy – What is it really?) Pénzügyi Szemle Online. 20 June 2013. Retrieved: May 2019: https://www.penzugyiszemle.hu/vitaforum/a-penzugyi-kultura-mi-is-ez-valojaban
BÉRES, D., HUZDIK, K. (2012). A pénzügyi kultúra megjelenése makrogazdasági szinten. (Emergence of financial culture at the macroeconomic level) Pénzügyi Szemle Online/ Public Finance Quarterly LVII. : 3. pp. 322-336., 15 p. Retrieved: May 2019: https://asz.hu/storage/files/files/penzugyiszemle/2012/322_336_beres_huzdik.pdf
FODOR, K (2019): Money or life? – The financial literacy of students [under publication]
GFLEC. (n.d.) S&P Global Finlit Survey. Global Financial Literacy Excellence Center, The George Washington University. https://gflec.org///initiatives/sp-global-finlit-survey/
HAJDU, O. (2003): Többváltozós statisztikai számítások (Multivariate statistical calculations), Központi Statisztikai Hivatal (Hungarian Central Statistical Office), Budapest
HAZEL, K. & ONAGA, E. (2003): Experimental social innovation and dissemination: the promise and its delivery, American Journal of Community Psychology 32(3-4), pp. 285-294. http://dx.doi.org/10.1023/b:ajcp.0000004748.50885.2e
KARAJZ, S., KIS-ORLOCZKI, M.: A társadalmi innováció és a fenntartható fejlődés kapcsolatának mérése a visegrádi együttműködés országaiban (Measuring the relationship between social innovation and sustainable development in the Visegrad Countries). In: Kőszegi, I.R. (ed.) III. Gazdálkodás és Menedzsment Tudományos Konferencia: Versenyképesség és innováció, Kecskemét, Magyarország: Neumann János Egyetem. pp. 814-820.
KHR (Central Credit Information System) Annual reports (2018). https://www.bisz.hu/dokumentumtar Retrieved: May 2019
KOCZISZKY, GY., VERESNÉ SOMOSI, M., BALATON, K. (2017): A társadalmi innováció vizsgálatának tapasztalatai és fejlesztési lehetőségei (Experience in analysis social innovation and development opportunities), Vezetéstudomány XLVIII (6-7,15-19. http://dx.doi.org/10.14267/veztud.2017.06.02.
KOVÁCS, L., TERTÁK, E. (2019): Financial literacy - Theory and Evidence, Verlag Dashöfer, Bratislava
KOVÁCS, P., KURUCZLEKI, É. (2017). A magyar lakosság pénzügyi kultúrája (Financial literacy of hungarian population). In V. D. Mariann (Ed.)., "Mérleg és Kihívások" X. Nemzetközi Tudományos Konferencia Miskolc-Lillafüred.. pp. 336-343.. http://gtk.uni-miskolc.hu/files/12432/Konferencia%20k%C3%B6tet%202017%20b.pdf
LUSARDI, A., KLAPPER, L., OUDHEUSDEN, P. (2015). Financial literacy around the World (S&P). http://gflec.org/wp-content/uploads/2015/11/Finlit_paper_16_F2_singles.pdf
MALHOTRA N. K.(2008): Marketingkutatás (Marketing Research). Akadémiai Kiadó, Budapest
MINDY, F. J. (2002): On Becoming a Consumer: Development of Consumer Behavior Patterns in Childhood. Elsevier: New York
MNB. (2006). A lakosság pénzügyi kultúrájának felmérése (Survey of financial literacy of the population). MNB: https://www.mnb.hu/letoltes/mnb-penzugyi-kultura-kvalitativ-1.pdf
MNB-PSZÁF. (2008). Együttműködési megállapodás a pénzügyi kultúra fejlesztése területén (Cooperation agreement for development of financial literacy) https://www.mnb.hu/letoltes/0415mnbpszafmegallpodas-penzugyi-kultura-fejleszte.pdf
MULGAN, G., TUCKER, S., ALI, R., SANDERS B. (2007): Social Innovation – what it is, why it matters and how it can be accelerated. Skoll Centre for Social Entrepreneurship, London
SAJTOS L., MITEV A. (2007). SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv (SPSS Research and Data Analysis Handbook). Alinea Kiadó, Budapest.
THE WORLD BANK https://www.worldbank.org/
VARGA, B., SZILÁGYI, R (2011): Quantitative Information Forming Methods https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0049_08_quantitative_information_forming_methods/6127/index.html (Nemzeti Tankönyvkiadó)
WORLD HEALTH ORGANIZATION https://www.who.int/
PÁL, Z. (2017). A pénzügyi kultúra aktuális kérdései, különös tekintettel a banki szolgáltatásokra (Current Questions of Financial Literacy). Miskolc: A közgazdaságtani-módszertani képzés fejlesztéséért Alapítvány.