Abuses in Public Administration and Their Perception

Erika Szilágyiné Fülöp

doi:10.18096/TMP.2023.02.07

Authors

Erika Szilágyiné Fülöp University of Miskolc https://orcid.org/0009-0001-5782-9974

DOI:

https://doi.org/10.18096/TMP.2023.02.07

Keywords:

public administration, corruption, integrity, professional ethics

Abstract

Corruption not only hinders economic growth, but also undermines trust in public institutions, increases public spending and threatens the functioning of democracy. In addition to the financial damage, corruption in public administration has a serious social impact: it determines the trust of members of society in public governance and the civil service, it has a close impact on the fair and efficient use of public funds, and it affects the international image of the country. We aim to provide an overview of how corruption is present in public administration, how it differs from corruption in the private sector and how it can be intertwined with the public and private sectors. To identify methods to prevent corruption in public administration and to find out how public officials experience the functioning and effectiveness of these methods in practice.

Author Biography

Erika Szilágyiné Fülöp, University of Miskolc

Associate Professor, Institute of Business Sciences

References

A 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről, XXVII. Fejezet: A korrupciós bűncselekmények és XXXVI. Fejezet: A vagyon elleni bűncselekmények.

A 2022. évi XXVII. törvény - az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről.

Báger, G. (2015). A korrupció elleni küzdelem integritásalapú szemlélete, módszertani alapjai és nemzetközi tapasztalatai. In E Dargay., & L. M. Juhász (Eds.). Antikorrupció és integritás. Budapest: NKE.

Barna, O., Gregóczki, E., Kovács, L., Kugler, T., & Puskás, S. (2018). Közbeszerzési jogsértések elkerülése. Budapest: Dialóg Campus Kiadó.

Bartha, Z. & Tóthné Szita, K. (2015a). Divergence in the Socioeconomic Development Paths of Hungary and Slovakia. Regional Statistics, (5)2, 125-143. https://doi.org/10.15196/RS05207

Bartha, Z. & Tóthné Szita, K. (2015b). A jövő helyzete Magyarországon (The stateof the future in Hungary). In Kolos, N., Jutkiewicz, P., & Bartha, Z. (Eds.), A jövő helyzete a visegrádi országokban: SOFI 2025(pp. 22-33). Miskolc: Miskolci Egyetem.

Dávid, L., & Hollán, M. (2017). A korrupció megelőzése. Budapest: NKE.

Dávid, P., & Lóczy, P. (2013). Hivatásetika, kultúra, érdekérvényesítés. Budapest: NKE.

Dargay, E. (2015). Antikorrupció és integritás. Budapest: NKE.

Domokos, L., Pulay, Gy., Szatmári, J., Gergely, Sz., & Szabó, Z. Gy. (2016). Az integritás kultúrájának meghonosítása a magyar közszférában. Budapest: Állami Számvevőszék, https://www.asz.hu/dokumentumok/6.pdf

Golden M., & Picci, L. (2005). Proposal For A New Measure Of Corruption. Economics and Politics, 17(1), 37-75. https://doi.org/10.1111/j.1468-0343.2005.00146.x

Gulyás, Gy. (2004). Politikai korrupció. Budapest: Aula Kiadó.

Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (2016). Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban. Budapest: MKIK. https://gvi.hu/kutatas/464/integritas-es-korrupcios-kockazatok-a-magyar-vallalati-szektorban-2015

Hámori, B. (2003). Érzelem-gazdaságtan. Budapest: Kossuth Kiadó.

Hazafi, Z., & Soós, I. (2006). A korrupció elleni küzdelem elvei és módszerei, a közszolgálati etika érvényesítése. Budapest: Magyar Közigazgatási Intézet.

Kaufmann, D. (1997). Corruption: The Facts. Foreign Policy, 1997(107), 114-131. https://doi.org/10.2307/1149337

Kaufmann, D., Kraa, A., & Mastruzzi, M. (2011). The Worldwide Governance Indicators: Methodology and Analytical Issues. Hague Journal on the Rule of Law, 3(2), 220-246. https://doi.org/10.1017/S1876404511200046

Kiss, E. (szerk.) (2021). Közigazgatási alapvizsga. Kilencedik kiadás, Budapest: NKE.

Kohthoff, E., Raymond, W. C. III., & Terrance, J. (2009). Measuring Integrity. A Dutch-American Comparative Project. In W. C. III. Raymond (Ed.), Ethics and Integrity in Public Administration. Concepts and Cases (pp. 197-211). Armonk: M. E. Sharpe.

Ligeti, M. (2016). Korrupció. In A. Jakab & Gy. Gajduschek (Eds.), A magyar jogrendszer állapota (pp. 727–757). Budapest: MTA TK JTI.

Magyary, Z. (1942). Magyar Közigazgatás. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.

Pallai, K. (2015). Integritásoktatás a közszolgálati képzésben – az építkező oktatás a fejlődő integritásért. In E Dargay, & L. Juhász (Eds.), Antikorrupció és integritás. Budapest: NKE.

Sántha, Gy., & Klotz, P. (2013). Integritásmenedzsment. Budapest: NKE.

Szalai, B. (2020). Nem foglalkoznak már a hatóságok a magyar cégek külföldi korrupciójával. Szabad Európa Hírlevél, Budapest. https://www.szabadeuropa.hu/a/nem-foglalkoznak-mar-a-hatosagok-a-magyar-cegek-kulfoldi-korrupciojaval/30890936.html

Szántó Z., Tóth, I., & Varga, Sz. (2011). A korrupció társadalmi és intézményi szerkezete. Korrupciós tranzakciók tipikus kapcsolatháló konfigurációi Magyarországon. Szociológiai Szemle, 21(3), 61-82.

Takács, I., Csapodi, P., & Takács-György, K. (2011). A korrupció, mint deviáns társadalmi attitűd. Pénzügyi Szemle, 56(1), 26-42.

Tóth, I., & Hajdu, M. (2018). A korrupció mérési lehetőségei – lehetséges objektív indikátorok bemutatása magyar példa alapján. Magyar Tudomány, 179(4), 507-528. https://doi.org/10.1556/2065.179.2018.4.6

Tóth, I. J., & Szántó, Z. (2008). Üzleti korrupció Magyarországon - többféle nézőpontból. Kutatási zárótanulmány, Transparency International. https://transparency.hu/wp-content/uploads/2016/05/Üzleti-korrupció-Magyarországon-többféle-nézőpontból.pdf

Varga, Sz. (2017). A korrupció, mint destruktív vállalkozás. Doktori értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia Doktori Iskola, Budapest. https://doi.org/10.14267/phd.2017039

Vargha, É. (2020). Integritás és a Kincstár működése. Közigazgatási és Infokommunikációs Jogi PhD Tanulmányok, 1(1), 46-70. https://doi.org/10.47272/KIKPhD.2020.1.4

Veszprémi, B. (2012). Felelősség a közszolgálatban. Debrecen: Egyetemi Kiadó.