Sectoral Differences in Emission Reduction in Hungary

Authors

DOI:

https://doi.org/10.18096/TMP.2023.02.09

Keywords:

decarbonisation, CO2 reduction, EU ETS

Abstract

The European Union sets ambitious environmental and climate protection targets. The Emissions Trading System (ETS), launched in 2005, is seen as one of the main tools for reducing emissions. The system is currently in its 4th phase of operation. This article looks at the emission reductions achieved by Hungarian installations covered by the EU ETS during the 17 years of operation of the ETS. The analysis shows that the installations have achieved an overall reduction in CO2 emissions of around 37% from 2005 to 2022, with the most significant contribution from companies in the energy sector. Installations in the energy sector have almost halved their total verified CO2 emissions, while manufacturing has reduced emissions by only 3 percent.

Author Biography

Ágnes Horváth, University of Miskolc

Associate Professor, Institute of Business Studies

References

Aastvedt, T. M., Behmiri, N. B., & Lu, L. (2021). Does green innovation damage financial performance of oil and gas companies? Resources Policy, 73, 1-10. https://doi.org/10.1016/j.resourpol.2021.102235

Bartha, Z. & Tóthné Szita, K. (2015a). Divergence in the Socioeconomic Development Paths of Hungary and Slovakia. Regional Statistics, (5)2, 125-143, https://doi.org/10.15196/RS05207

Bartha, Z. & Tóthné Szita, K. (2015b). A jövő helyzete Magyarországon (The state of the future in Hungary). In: Kolos, N., Jutkiewicz, P. & Bartha, Z. (eds): A jövő helyzete a visegrádi országokban: SOFI 2025. Miskolci Egyetem, Miskolc, 22-33.

Bolat, C. K., Soytas, U., Akinoglu, B., & Nazlioglu, S. (2023). Is there a macroeconomic carbon rebound effect in EU ETS? Energy Economics, 125, 106879. https://doi.org/10.1016/j.eneco.2023.106879

EC (2022). Report: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2009/29/EK irányelvvel és az (EU) 2018/410 irányelvvel módosított 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (5) bekezdése és 21. cikkének (2) bekezdése alapján az ezrópai szén-dioxid piac 2021. évi működéséről. Brüsszel, 2022.12.14. COM(2022) 516 final. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=COM%3A2022%3A516%3AFIN

EC (2023). Union Registry. https://climate.ec.europa.eu/eu-action/eu-emissions-trading-system-eu-ets/union-registry_en

EC (2023a): Documentation, Phase IV. (2021-2030). 04/2023. List of operators in the EU ETS. https://climate.ec.europa.eu/eu-action/eu-emissions-trading-system-eu-ets/union-registry_en

EC (2023b). Documentation, Phase IV. (2021-2030). 04/04/2023. Verified Emissions for 2022. https://climate.ec.europa.eu/eu-action/eu-emissions-trading-system-eu-ets/union-registry_en

EU (2023). Document 02003L0087-20230605— HU 05.06.2023 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (EGT vonatkozású szöveg). https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:02003L0087-20230605

Európai Számvevőszék (2021). A „szennyező fizet” elv alkalmazása következetlen az Unió környezetvédelmi politikáiban és fellépésében. Különjelentés. https://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/SR21_12/SR_polluter_pays_principle_HU.pdf

ET (2023a). Európai Tanács: Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás. https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/climate-change/paris-agreement/

ET (2023b). Európai Tanács: Irány az 55%! https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/green-deal/fit-for-55-the-eu-plan-for-a-green-transition/

Hódiné Hernádi, B., (2022). A vállalati fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. In: Szűcsné, Markovics Klára; Horváth, Ágnes (szerk.), Gazdálkodási kihívások 2022-ben (pp. 73-84). Miskolc: MTA MAB Gazdálkodástudományi Munkabizottság. http://midra.uni-miskolc.hu/document/41597/39349.pdf

Horváth, A., Takács Papp, A., Lipták, K., Molnar, L., Szűcs Markovics, K. Manafi, I., & Musinszki, Z. (2022). Decarbonisation and financial performance of energy companies. Amfiteatru Economic, 24(61), 701-719. https://doi.org/10.24818/EA/2022/61/701

Horváth, A., Takácsné Papp, A., Lipták, K., Musinszki, Z., & Markovics, K. S., (2023). Climate and Energy Issues of Energy-Intensive Sectors. Amfiteatru Economic, 25(64), 813-829. https://doi.org/10.24818/EA/2023/64/813

Jarboui, S., (2021). Renewable energies and operational and environmental efficiencies of the US oil and gas companies: A True Fixed Effect model. Energy Reports, 7(2), 8667-8676. https://doi.org/10.1016/j.egyr.2021.04.032

Kerekes, S., (2018). A környezetgazdaságtan alapjai. Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN 978 963 454 226 https://doi.org/10.1556/9789634542261

Kiss, G., & Pál, G. (2006). Környzetgazdaságtan. Értékünk az ember – Humán-erőforrás fejlesztési Operatív program. http://www.sze.hu/~kiczenko/2010_2011_II_kornyezetgazdasagtan_I_HUN/kornyezetgazdasagtan.pdf

Koch, N., & Themann, M. (2022). Catching up and falling behind: Cross-country evidence on the impact of the EU ETS on firm productivity. Resource and Energy Economics, 69, 101315. https://doi.org/10.1016/j.reseneeco.2022.101315

Kocsis, T., (2002). Állam vagy piac a környezetvédelemben? A környezetszennyezés-szabályozási mátrix. Közgazdasági Szemle, XLIX(Október), 889–892. http://epa.niif.hu/00000/00017/00086/pdf/kocsis.pdf

Lagouvardou, S., & Psaraftis, H. N. (2022). Implications of the EU Emissions Trading System (ETS) on European container routes: A carbon leakage case study. Maritime Transport Research, 3, 100059. https://doi.org/10.1016/j.martra.2022.100059

Latapí, M., Jóhannsdóttir, L., & Davíðsdóttir, B. (2021). The energy company of the future: Drivers and characteristics for a responsible business framework. Journal of Cleaner Production, 288, 125634. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2020.125634

Lee, H., Lee, J., & Koo, Y. (2022). Economic impacts of carbon capture and storage on the steel industry – A hybrid energy system model incorporating technological change. Applied Energy, [e-journal] 317, 119208. https://doi.org/10.1016/j.apenergy.2022.119208

Mura, M., Longo, M., Toschi, L., Zanni, S., Visani, F., & Bianconcini, S. (2021a). Industrial carbon emission intensity: A comprehensive dataset of European regions. Data in Brief, 36, 107046. https://doi.org/10.1016/j.dib.2021.107046

Mura, M., Longo, M., Toschi, L., Zanni, S., Visani, F. and Bianconcini, S., (2021b), “Industrial Carbon Emission Intensity: a comprehensive dataset of European Regions”, Mendeley Data, V1, doi: 10.17632/shm45fmjcx.1

Nyikos, Gy. (2022). Fenntartható finanszírozás és fejlesztés. Stratégia és szabályozás: átállás a fenntartható finanszírozási modellekre. Budapest: Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547853

Piskóti, I., & Hajdú, N. (2013). Benchmarking of Hungarian Corporates CSR Reports Regarding the Topics In G. D. Meneses (Ed.), 12th International Congress on Public and Non-Profit Marketing (pp. 28-39). Las Palmas de Gran Canaria: University of Las Palmas de Gran Canaria

PPCA, (2019). PPCA co-chairs announce expanded membership offer for national governments. [online] Available at: https://www.poweringpastcoal.org/news/PPCA-news/membership-options-national-governments-declaration-group [Accessed 1 March 2022].

Purcel, A.-A. (2023). Environmental protection expenditures and EU ETS: Evidence from Romania. Finance Research Letters, 58(PartB), 104418. https://doi.org/10.1016/j.frl.2023.104418

RWE (2022). Annual Report 2022 https://www.annualreports.com/HostedData/AnnualReports/PDF/OTC_RWNEF_2022.pdf

Takácsné Papp, A., 2023. The role of the municipalities in achieving the EU’s sustainable energy transition. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 20(4), 97–109. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2023.39

Uniper (2022). Annual Report 2022 https://www.annualreports.com/Company/uniper-se

Yu, P., Hao, R., Cai, Z., Sun, Y., & Zhang, X. (2022). Does emission trading system achieve the win-win of carbon emission reduction and financial performance improvement? —Evidence from Chinese A-share listed firms in industrial sector. Journal of Cleaner Production, 333, 130121. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2021.130121

Yu, X., & Tan, C. (2022). China’s pathway to carbon neutrality for the iron and steel industry. Global Environmental Change, 76, 102574. https://doi.org/10.1016/j.gloenvcha.2022.102574

Zhang, S., Yi, B., Guo, F. & Zhu, P. (2022). Exploring selected pathways to low and zero CO2 emissions in China’s iron and steel industry and their impacts on resources and energy. Journal of Cleaner Production, 340, 130813. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2022.130813

Downloads

Published

2023-12-29

How to Cite

Horváth, Ágnes. (2023). Sectoral Differences in Emission Reduction in Hungary . Theory, Methodology, Practice – Review of Business and Management, 19(02 (SI), 93–101. https://doi.org/10.18096/TMP.2023.02.09

Most read articles by the same author(s)