Direct and Indirect Effects of Accessibility: Infrastructure and Regional Access
Keywords:
Accessibility, subregions, HungaryAbstract
Nowadays the topic of accessibility is becoming more and more popular as a national and international research field of study. Regarding its aim, the main question is about the connection between the adequate accessibility and development tendencies (Tóth 2007; Tagai 2007; Dusek and Szalkai 2007; Watanabe 1995). Accessibility as well as the infrastructure is defined in different ways according to the different approaches in the economic literature. Generally it is declared that the location of a place is inadequate if it is not easily accessible. According to Nemes Nagy (2007) the opposite statement can also occur: e.g., from a military or defence point of view, tough accessibility can be a positive term; in the case of tourism it can be also an attraction, appreciating the “resort value” of a territory. Tóth (2006) cites Keeble with the definition of accessibility (as the main product of transportation); regarding Keeble, the peripherality is synonymous with the relative accessibility (or lack) of the economic activity. Problems arise in the case of these territories, because the accessibility terms do not increase with the extension of infrastructure, namely the large investments take place where the demand arises, so the benefiting places are mostly the centre or core areas. Accessibility and its “tool”, infrastructural extension, can be measured in several ways, as I discussed in my earlier research work (Győrffy 2010). During the examination of accessibility, we consider roles and spatial movements, and the targets are usually the capital city, the regional centre, the county capitals and the motorway junctions (Bajmócy and Kiss 1999; Edelényi 2004; Kocziszky 2004; Nemes Nagy 2009). In this paper, I analyse the accessibility of all the Hungarian subregions, taking the time and distance connections in a 174*173 matrix. Further on I analysed the relationship between the development data and accessibility indicators particularly in terms of centre-periphery relations. I tried to find out that improvement of the road infrastructure through the better accessibility what kind of spillover accompanies, how it effects on the social-economical position of a region, or can we talk about direct effect at all?
References
BAJMÓCY P. – KISS J. (1999): Megyék, régiók és központjaik - modellek tükrében. Tér és Társadalom, XIII. évf. pp.
CSITE A. – NÉMETH N. (2007): Az életminőség területi differenciái Magyarországon. a kistérségi szintű HDI becslési lehetőségei. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest.
DABASI HALÁSZ ZS. (2009): Nyertesek és vesztesek! A nemzetközi migráció stratégiai tényezői és tendenciái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. PhD dissertation, University of Miskolc.
DUSEK D. – SZALKAI G. (2007): Területi adatok ábrázolási lehetőségei speciális kartogramokkal. KSH, Területi Statisztika, vol. 1/47. pp. 3-19.
EDELÉNYI B. (2004): Komplex mutatórendszer alkalmazásai lehetősége a kistérségi lehatárolásban. In: Határon átnyúló kapcsolatok, humán erőforrások. Szerk.: Süli-Zakar I. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, pp. 178–182.
GYŐRFFY I. (2010): Availability ranking and regional disparities of the transport infrastructure in Northern Hungary. Theory Methodology Practice, University of Miskolc, vol. 5/1., pp. 19-25.
KETSKEMÉTY L. – IZSÓ L. (2005): Bevezetés az SPSS programrendszerbe. Budapest, ELTE.
KOCZISZKY GY. (2004): Regionális gazdaságtan. University of Miskolc.
Megyei statisztikai évkönyvek, KSH, 1995-2007.
NAGY Z. (2007): Miskolc város pozícióinak változásai a magyar városhálózatban a 19. század végétől napjainkig. University of Debrecen.
NEMES NAGY J. (2009): Terek, helyek régiók. A regionális tudomány alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
NEMES NAGY J. (2007): Kvantitatív társadalmi térelemzési eszközök a mai regionális tudományban. Tér és Társadalom, vol. 1. pp. 1-20.
NÉMETH N. (2009): Fejlődési tengelyek az új térszerkezetben. ELTE Regionális Tudományi Tanszék, Budapest.
NÉMETH N. (2005): Az autópálya-hálózat térszerkezet-alakító hatásai – Magyarország esete. In: Faluvégi A.-Fazekas K., Nemes Nagy J.-Németh: A hely és a fej. Munkapiac és regionalitás Magyarországon. MTA, Budapest. pp. 142-179.-
PIRES A. (2008): Market potential and welfare in the Iberian Peninsula in the 1990s. GPEARI, BMAP Análise Económica, vol. 2. pp. 1-7.
SZÉKELYI M. – BARNA I. (2002). Túlélőkészlet az SPSS-hez. Budapest: Typotex Kiadó.
TAGAI G. (2007): A potenciálmodell erényei és korlátai a társadalomkutatásban. Tér és Társadalom, vol. 1. pp. 117-130.
TÓTH G. (2010): A hazai folyók által érintett települések társadalmi-gazdasági vizsgálata. Földrajzi Közlemények, vol. 2/134., pp. 189-203.
TÓTH G. (2006): Az autópályák területfejlesztő hatásának vizsgálata. Közlekedéstudományi Szemle, vol 4/56, pp. 137–148.
TÓTH G. (2005): Az autópályák szerepe a regionális folyamatokban, KSH.
WATANABE C. (1995): The feedback loop between technology and economic development. Technological Forecasting and Social Change. pp 127-145.
