Analysis of the relationship among innovation performance, economic development and social welfare

László  Molnár

doi:10.18096/TMP.2015.01.07

Authors

László Molnár University of Miskolc

DOI:

https://doi.org/10.18096/TMP.2015.01.07

Keywords:

R&D, innovation, economic development, social welfare, impact assessment

Abstract

In our modern world everything is related: without innovation performance there is no economic development, without economic development no improvement can be found in social welfare and vice versa. In this study I explore the relationship among these three key factors with the help of statistical methods. Before that I give a brief summary on the indices that makes the measurement of the above-mentioned fields possible. After that I carry out statistical description of these relationships by pairs with the method of correlation analysis. Results obtained on the basis of data of the European Union member states prove that relationships among innovation performance, economic development and social welfare of countries are very strong and statistically significant. Furthermore, analysis described in the paper also proves that increasing innovation performance has a positive effect on different dimensions of social welfare.

Author Biography

László Molnár, University of Miskolc

Assistant Professor

References

BAJMÓCZY Z., & LENGYEL I. (2010): Innovációs képesség, versenyképesség és jólét [Innovation capability, competitiveness and welfare].Szeged: SZTE Gazdaságtudományi Kar.

CSATH M. (2001): Kiút a globalizációs zsákutcából [A way out from global standoff]. Budapest: Kairosz Kiadó.

DUTTA, S., LANVIN, B., & WUNSCH-VINCENT, S. (2014): The Global Innovation Index 2014: The Human Factor In innovation. Fontainebleau, Ithaca, and Geneva: Cornell University, INSEAD, and WIPO.

ECOSTAT (2002): Kísérletek a rejtett gazdaság nagyságának megállapítására[Experiments to determine the size of hidden economy]. ECOSTAT Módszertani füzetek, 3.

EUROPEAN COMMISSION (2009): European Innovation Scoreboard. Brussels.

GÁSPÁR T. (2013): A társadalmi-gazdasági fejlettség mérési rendszerei [Measurement systems of economic-social development]. Statisztikai Szemle, 91 (1), 77-92.

HEGEDŰS R. (2001): Szubjektív társadalmi indikátorok. Szelektív áttekintés a téma irodalmából [Subjective social indicators. Selective review of the technical literature]. Szociológiai Szemle, 2001 (2), 58–72.

HELTAI L. (1999): A GDP és az öko-logika hiánya [GDP and lack of eco-logic]. Eszmélet Füzetek, 39.

HOLLANDERS, H., & TARANTOLA, S. (2011): Innovation Union Scoreboard 2010 – Methodology report. Brussels: European Commission.

HOLLANDERS, H., & ES-SADKI, N. (2014): Innovation Union Scoreboard 2014. Brussels: European Commission.

HOLLANDERS, H., &VAN CRUYSEN, A. (2008): Rethinking the European Innovation Scoreboard – A New Methodology for 2008-2010. Brussels: Pro Inno Europe/Inno Metrics.

HOLLANDERS, H., ES-SADKI, N., BULIGESCU, B., RIVERA LEAON, L., GRINIECE, E., & ROMAN, L. (2014): Regional Innovation Scoreboard 2014. Brussels: European Commission.

HUSZ I. (2001): Az emberi fejlődés indexe [Index of human development]. Szociológiai Szemle, 2001 (2), 72–83.

INTERNATIONAL INSTITUTE FOR MANAGEMENT AND DEVELOPMENT (2009): World Competitiveness Yearbook 2009. Lausanne.

KOPP M., & MARTOS T. (2011): A magyarországi gazdasági növekedés és a társadalmi jóllét, életminőség viszonya [Relationship between Hungarian economic growth and social welfare, life quality]. Budapest:Magyar Pszichofiziológiai és Egészséglélektani Társaság.

KRISTÓF T. (2003): Magyarország gazdasági fejlettségének lehetséges forgatókönyvei [Possible scenarios of Hungarian economic development]. Statisztikai Szemle, 81 (12), 1090-1106.

MÁLOVICS GY., & BAJMÓCZY Z. (2010): Innovációs képesség és a jólét összefüggései [Relationships between innovation capability and welfare].Szeged: SZTE Gazdaságtudományi Kar.

MCGILLIVRAY, M., & CLARKE, M. (2006): Human Well-being: Concepts and Measures.In: Mcgillivray, M.,& Clarke, M. (eds.). Understanding Human Well-Being.Tokyo: United Nations University Press.pp. 3‒15. https://doi.org/10.1057/9780230625600

NATIONAL SCIENCE BOARD (2008): Science and Engineering Indicators 2008. Arlington, Virginia.

ORGANISATION FOR ECONOMIC CO-OPERATION AND DEVELOPMENT (2005): Oslo Manual – Guidelines for Collecting and Interpreting Innovation Data. Paris. http://dx.doi.org/10.1787/9789264013100-en

PAKUCS J. (2003): Az innováció hatása a nemzeti jövedelem növekedésére [Effect of innovation for the growth of national income].Budapest: Magyar Innovációs Szövetség.

PITTI Z. (2006). A hazai vállalkozások „demográfiai” jellemzői, a vállalati teljesítmények időbeli változása és a K+F teljesítmények szerepe a gazdaság új növekedési pályára állásában [ “Demographic” characteristics of Hungarian enterprises, longitudinal change of entrepreneurial performance and role of R&D performance for the new growth path]. Budapest: Tudomány- és Technológiapolitikai, Versenyképességi Tanácsadó Testület.

ROSENBERG, N. (2004): Innovation and economic growth. Paris: OECD.

SZALAVETZ A. (2011): Innovációvezérelt növekedés? [Innovation driven growth?]. Közgazdasági szemle, 58 (5), 460-476.

TÖRÖK Á. (2006): Stratégiai ágazat stratégia nélkül? [Strategic branch without strategy?]Szombathely: Savaria University Press.

UNITED NATIONS CONFERENCE ON TRADE AND DEVELOPMENT (2005): World Investment Report 2005. New York.

UNITED NATIONS DEVELOPMENT PROGRAMME (2007): Human Development Report 2007/2008. New York.

UNITED NATIONS INDUSTRIAL DEVELOPMENT ORGANISATION (2005): Industrial Development Report 2005. Vienna.

WAGNER C. S., BRAHMAKULAM, I., JACKSON, B., WONG, A., & YODA, T. (2001): Science and Technology Collaboration – Building Capacity in Developing Countries. Santa Monica: Rand.

WORLD BANK (2009): World Development Indicators 2009.Washington.

WORLD ECONOMIC FORUM (2009): The Global Competitiveness Report 2008-2009. Geneva.